Az első ESG Summitot tavaly rendezték meg azzal a céllal, hogy gyakorlati megoldásokat kínáljon a
konferencia a klímaváltozás és az ökológiai krízis gazdasági és társadalmi kérdéseire. A
Mastercard ESG Summit 2025 célja – a szervezők megfogalmazása szerint -, hogy a klíma- és
gazdasági bizonytalanságok közepette valódi iránytűt adjon azoknak a vállalatoknak és
szakembereknek, akik nemcsak megfelelni akarnak az ESG-követelményeknek, hanem előnyt is
kovácsolnának belőlük.
Külön szekcióban kapott hangsúlyt a társadalmi (S) pillér, fókuszban a jól-léttel, a befogadó vezetés
erejével és a hiteles, értékalapú kommunikációval. Újdonságként egy élő, interaktív piactér is helyet
kapott – ahol nem standok, hanem valódi megoldások és szereplők várták a látogatókat: olyanok,
akik az ESG-t nemcsak értik, hanem csinálják is.
A rendezvény nagyon jó arányérzékkel válogatott az ESG szerteágazó témáiból gyakorlatias
megközelítéssel. A szubjektív jelző azért szerepel a beszámoló előtt, mert az érdeklődők a széles
témaválasztékból merítve nem feltétlenül ugyanazokat a gondolatokat emelik ki. Épp ettől volt
érdekes és színvonalas a rendezvény, hiszen mindenki megtalálhatta az érdeklődésének,
cégprofiljának legmegfelelőbb előadást, beszélgetést.
Néhány gondolat a konferenciáról a teljesség igénye nélkül:

• A klímaváltozás és az alkalmazkodás: Az emberiség túlélése sokszor múlt és múlik azon,
  hogy a külső körülményekhez mennyire és hogyan tud alkalmazkodni. Az előadás kapcsán
  óhatatlanul felmerült fel a neandervölgyiek kihalása. A kutatók még vitáznak, de egyes
  elméletek szerint a neandervölgyiek épp sikerüknek lettek az áldozatai. Kérdés, hogy azért
  tűntek el, mert nem tudtak alkalmazkodni vagy épp ellenkezőleg ellenkezőleg a jégkorszak a
  modernkori és a neandervölgyi embert egyaránt arra késztette, hogy az éghajlat
  eltolódásával egyre nagyobb területeket járjon be Nyugat-Eurázsiában, új erőforrások után
  kutatva. Ennek hatására találkoztak és keveredtek egymással.
  A témának szentelt előadás egyik fő üzenete az volt, hogy az infrastruktúránk nem erre a
  klímára épült és az emberi alkalmazkodásnak van biofizikai határa. A klímaváltozásra az egyik
  megoldás az innováció lehet.
• Etikusság és kompetencia: Az Edelman Trust Barometer globális (közel 30 országban
  végzett) felmérése szerint a bizalmatlanság napjainkban a társadalom alapérzelme, ami
  többek között a demokráciákba vetett alapvető bizalom megrendüléséhez, vagy a
  klímaváltozás, valamint a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával szembeni
  követelmények növekedéséhez vezetett. Az etikus mércén a vállalatok feljebb léptek.
  Kormányzat és a média pedig a nem etikus és nem kompetens tengelyen helyezkedik el. A
  bizalmi index azt vizsgálja, hogy átlagosan az embereknek hány százaléka bízik meg a
  cégekben, kormányzatban, civil szervezetekben és médiában, egy kilencpontos skálán
  mérték.
• Versenyképesség és/versus fenntarthatóság: Még mindig verseng inkább egymással a két
  szempont, bár már megjelennek azok a vállalkozások, amelyek üzleti modellje
  fenntarthatóságra épül. A társadalmi vállalkozás mint például a Munch, amely a
  vendéglátóhelyek maradék ételeinek megmentésére épít üzleti modellt. A Rejoy, a felújított,
  vagyis az úgynevezett refurbished okostelefonok piacára lépett be és már jelnetős
  szereplőnek számít.
• Az ESG-vel kapcsolatos félreértések:
  o nem a cégek, vállalkozások CV-je, inkább a látlelete
  o nem a marketing hobbikertje, sokkal inkább kockázatmenedzsment.